Elveszi az AI a munkát? Amit a mérések mutatnak
Az AI jellemzően feladatokat vesz át egy munkakörből, nem magát a munkakört. Ezt a kérdést mégis ritkán teszik fel hangosan: inkább a folyosón hangzik el, félig viccnek szánva. Nem nyugtatgatunk és nem ijesztgetünk: összeszedtük, mit mutatnak a hazai adatok, és mit jelent ez egy cégben.
Röviden
Egy munkakörből jellemzően egy-egy feladat kerül gépre, nem az egész munka: az adat átgépelése, a számlák párosítása, a mindig ugyanúgy összerakott kimutatás. 2025-ben a legalább tízfős hazai cégeknek csak a tizede használt AI-t (Eurostat, KSH). Hogy a felszabaduló időből több ügyfél, kevesebb túlóra vagy kisebb létszám lesz, azt nem a technológia dönti el, hanem a cégvezetés.
Frissítve:
Ismerős?
Csütörtök délelőtt, egy tizenegy fős cégnél. A könyvelésen dolgozó kolléga meglát egy cikket a telefonján arról, mire képesek ma ezek az eszközök. Aznap éppen a huszonharmadik számlát rendeli hozzá kézzel egy projekthez, és írja át a raktárprogramba.
Nem az jut eszébe, hogy ez milyen hasznos lenne. Az jut eszébe, hogy pont ezt csinálja már négy éve. Este otthon utánakeres, és két egymásnak ellentmondó cikket talál. Az egyik szerint minden állás megszűnik. A másik szerint semmi nem fog változni.
Másnap nem kérdez rá senkitől. Csak figyeli, mikor kerül elő a téma az irodában.
Mitől tartanak, és mit mutat a mérés?
- „Emiatt fognak elbocsátani.”
- „A vezetők embert akarnak spórolni.”
- „Egyik reggel bejelentik, és kész.”
- A magyar kkv-k többsége bele sem kezdett.
- Aki tervezi, annál a tudás hiánya a fő akadály.
- Ahol már használják, ott is sokszor csak próbálgatják.
Mit mutatnak valójában a hazai adatok?
Négy adat van, amit érdemes egyben látni. Egyik sem a miénk, mindegyik forrása megnézhető.
Az első: a legtöbb cég még el sem kezdte. 2025-ben a legalább tízfős hazai vállalkozásoknak nagyjából a tizede (10,4%) használt legalább egy mesterségesintelligencia-technológiát – az uniós átlag ennek majdnem a duplája, 20,0%.
Forrás: Eurostat, isoc_eb_ai, és KSH Helyzetkép 2025
A második: sok cégnél még a közös nyilvántartás sincs meg. Ahol a rendelés, a számla és a készlet nem egy közös programban van, hanem külön helyen, ott valakinek kell összetartania őket. Ez az a monoton munka, amit gépre lehet bízni.
30,9%
A legalább tízfős hazai cégeknek ekkora része használt 2025-ben vállalatirányítási programot (ERP-t), amely egy helyen kezeli a számlázást, a készletet és a megrendeléseket. Az uniós átlag 46,5%.
Forrás: Eurostat, isoc_eb_iip, 2025
Ami a legfontosabb mondat ezen az oldalon
A harmadik adat azokról a cégekről szól, amelyek tervezték az AI bevezetését, de még nem kezdtek bele: mi tartja vissza őket. A negyedik azt mutatja, hogyan használják ott, ahol már bent van.
66%
az AI-t tervező, de még nem használó cégeknek ekkora része nevezte meg akadályként a szakértelem hiányát.
Forrás: KSH Helyzetkép 2025, legalább tízfős vállalkozások, ksh.hu
52%
ugyanebben a körben az adatvédelmi aggályokat nevezte meg.
Forrás: KSH Helyzetkép 2025
51%
ugyanebben a körben a jogi bizonytalanságot nevezte meg.
Forrás: KSH Helyzetkép 2025
43%
ugyanebben a körben a költséget nevezte meg.
Forrás: KSH Helyzetkép 2025
Ez a legfontosabb mondat az egész oldalon. Aki tervezte, de még nem vágott bele, azt leginkább nem az elutasítás tartja vissza. Az, hogy nincs kitől megkérdezni.
A negyedik: ahol már használják, ott is sokszor csak próbálgatják. Egy 2025 őszi felmérésben az 5–249 fős hazai vállalkozásoknak 10%-a használt mesterséges intelligenciát rendszeresen, a munkafolyamatai részeként, további 8% csak ritkán vagy kísérletként. A használók körében messze a ChatGPT volt a legnépszerűbb: 79%-uk ezt használta, ötször annyian, mint a Geminit. Ez egy általános AI-csevegő, ezért ahol a kollégák már használják, ott érdemes előre kimondani, mit szabad beleírni és mit nem.
Forrás: NMHH üzleti felmérés 2025 (Ipsos; 5–249 fős, üzleti célra internetező vállalkozások), nmhh.hu
Digitális kolléga
Amikor felvesztek valakit, megmondjátok neki, mi a feladata, és megmondjátok, mihez nyúlhat hozzá. A pénzügyest sem engeditek be a HR-mappába. A digitális kolléga ugyanígy működik: kap egy feladatkört és egy jogkört, és úgy állítjuk be, hogy azon kívül ne lásson semmit. A fogalmak egy helyen: laikus szótár.
Melyik feladat tűnik el, és melyik nem?
Erre a kérdésre nem lehet igennel vagy nemmel válaszolni, mert két különböző dologról szól. A feladat és a munkakör nem ugyanaz.
Ezek tényleg eltűnnek
- Az adat átgépelése az egyik programból a másikba.
- A számla eredeti példányának kézi párosítása, mappázása, keresgélése.
- A hetente ugyanúgy összerakott kimutatás.
- A beérkező levelek szétválogatása kategóriákba.
- Ugyanannak a válasznak a huszadik legépelése.
Ezek maradnak
- A döntés arról, mi legyen a kivétellel.
- Az ügyfél megnyugtatása, amikor valami elromlott.
- A felelősség – ezt nem lehet átadni gépnek.
- Minden, ami helyszínen, kézzel, emberrel történik.
- Annak eldöntése, mi számít jó munkának nálatok.
Ha végignézitek a két listát, látszik a mintázat. Az elsőn olyan feladatok vannak, amiket senki nem szeret. A másodikon olyanok, amikért fizetni szoktak.
Feladat és munkakör
A takarítógép sem a takarítónő munkaköre, csak a felmosás. A feladat egy elvégzendő mozdulatsor, a munkakör ezekből több tucat, plusz a felelősség és a kapcsolatok. Nálatok jellemzően feladatok tűnnek el a napból, nem munkakörök a szervezetből.
Miért nem feltétlenül elbocsátás lesz belőle?
Van egy hazai körülmény, ami a nemzetközi cikkekből hiányzik: sok helyen nehéz embert találni. A munkaerőhiány évek óta sok magyar kkv-nak okoz gondot.
Ha nincs kit felvenni, a papírmunka nem tűnik el. Ráterhelődik arra, aki ott van.
77,2%
A legalább tízfős hazai cégeknek ekkora része küldött 2023-ban papírszámlát is. Gépi feldolgozásra alkalmas e-számlát csak 26,1% küldött. Ahová ezek megérkeznek, ott valakinek össze kell gyűjtenie és meg kell őriznie őket.
Forrás: Eurostat, isoc_eb_ics, 2023 (a legfrissebb elérhető adat)
És most a fenntartás. Ebből nem következik, hogy sehol nem lesz létszámleépítés. Egy cég dönthet úgy is, hogy a felszabaduló időt létszámban veszi ki. Ez azonban vezetői döntés, nem a technológia döntése – és ezt nem szeretjük összemosni.
Termelékenység
Ha ugyanannyian ugyanannyi óra alatt több munkát végeztek el, nőtt a termelékenység. Nem gyorsabban kell dolgozni hozzá, hanem kevesebb fölösleges kört futni. Nálatok ez jellemzően azt jelenti, hogy ugyanaz a csapat több ügyfelet tud kiszolgálni, kapkodás nélkül.
Kinek változik meg tényleg a napja?
Ezt nem szépítjük. Van, akinek igen.
A napi fél óra átgépelés nem tűnik soknak. Egy év alatt viszont heteknyi munka.
Ha valakinek a munkaideje nagy részét az adat átgépelése, a bizonylatok kézi párosítása vagy a hetente ugyanúgy összerakott kimutatás tölti ki, annak a napja meg fog változni. Nem holnap, és nem egyik pillanatról a másikra – de meg fog.
Ez ritkán tölt ki egy teljes munkakört. Gyakoribb, hogy öten csinálnak ilyet napi fél órában, és mindenki utálja.
Ezért az átvilágításnál nem azt kérdezzük, ki váltható ki. Két másik kérdést teszünk fel: melyik feladat, és hova kerüljön a felszabaduló idő. A második kérdésre ti adjátok a választ, nem mi. Ha valahol elbocsátás lesz belőle, az nem a technológia döntése volt.
Mit mondjatok a csapatnak, mielőtt bármi elindul?
Ez a rész azért van itt, mert ez a lépés könnyen kimarad. Négy dolog, és mind a négyet egy fél óra alatt meg lehet csinálni.
01. lépés
Mondjátok ki, melyik feladatról van szó – név szerint
Ne „modernizálásról” beszéljetek, hanem arról a huszonhárom számláról. A homályos bejelentés mindenkit megijeszt, mert mindenki a saját munkájára gondol. A konkrét bejelentés csak azt érinti, akit tényleg érint.
02. lépés
Mondjátok ki előre, mi lesz a felszabaduló idővel
Ez az egyetlen kérdés, ami mindenkit érdekel. Ha van rá válaszotok, mondjátok el. Ha még nincs, azt mondjátok el. A „még nem tudjuk, de szólunk, amint eldőlt” is sokkal jobb, mint a hallgatás.
03. lépés
Írjátok le, mit szabad és mit nem
Ha a kollégák már maguktól használnak valamilyen AI-csevegőt, és a cégnek erről nincs kimondott álláspontja, céges adat kerülhet ki a házból anélkül, hogy bárki döntött volna róla. Egy oldal házirend ezt megoldja.
04. lépés
Kérjétek meg azt, aki ma csinálja, hogy nézze át
Ez nem udvariasság, hanem szakmai szükség. Aki tíz éve kezeli a bizonylatokat, tíz másodperc alatt látja, hol téved a gép. Nélküle a bevezetés hosszabb, drágább és rosszabb lesz.
Amit nem ígérünk, és amit igen
- Nem ígérjük, hogy semmi nem változik. Ez nem lenne igaz, és az első hónapban kiderülne.
- Nem ígérjük, hogy minden ismétlődő feladat eltűnik. Marad az ellenőrzés, a kivételek kezelése és a havi egyszeri utánanézés – ezekkel előre számolni kell.
- Nem ígérünk százalékot, órát vagy forintot addig, amíg nem láttuk, hogyan megy nálatok.
Amit ígérünk: előre látni fogjátok, melyik feladat változik, és kinek a napja hogyan lesz más. Ha kiderül, hogy nálatok ezt nem éri meg megcsinálni, azt is megmondjuk.
Amit ilyenkor meg szoktak kérdezni
Tényleg elveszik az állásunk az AI miatt?
Egy munkakörből jellemzően egy-egy feladat kerül gépre, nem az egész munka. 2025-ben a legalább tízfős hazai cégeknek csak a tizede használt AI-t. Hogy a felszabaduló időből több ügyfél, kevesebb túlóra vagy kisebb létszám lesz, azt a cégvezetés dönti el, nem a technológia.
Melyik munkakörök változnak meg leginkább?
Azok, amelyekben sok az adat átgépelése, a bizonylatok kézi párosítása vagy a hetente ugyanúgy összerakott kimutatás. A döntés, a felelősség és az ügyfél megnyugtatása marad emberi feladat – ezekben csak a feladat, nem a munkakör változik.
Hány magyar cég használ már AI-t?
2025-ben a legalább tízfős hazai vállalkozásoknak nagyjából a tizede (10,4%) használt legalább egy AI-technológiát, az uniós átlag ennek majdnem a duplája (20,0%). A legalább tízfős hazai cégek többsége tehát még nem használja.
Mit mondjunk el a csapatnak, mielőtt belevágunk?
Négy dolgot: melyik konkrét feladatról van szó, mi lesz a felszabaduló idővel, mit szabad és mit nem használni, és kérjétek meg azt, aki ma csinálja, hogy nézze át a tervet. Mind a négy egy fél óra alatt elmondható.
Innen hova tovább?
Nem kell most eldöntenetek semmit. Ha az érdekel, mit követel ez papírban, arról két külön oldal szól: mit jelent az EU AI Act egy magyar kisvállalkozásnak és mit követel a GDPR egy automata válaszolónál.
Ha inkább az érdekel, mi az, amit egyáltalán érdemes gépre bízni, kezdjétek itt: mikor elég egy recept, és mikor kell egy kolléga? A rövid, összeszedett válaszok pedig a gyakori kérdések oldalon vannak.
Ha pedig a felszabaduló idő számszerűsítése a kérdés, azt lépésről lépésre végigvezetjük: mikor térül meg? · mitől függ az ár?
Nem kell most eldöntenetek semmit.
Ha kíváncsiak vagytok, nálatok melyik feladat változna meg: egy rövid telefon, és végigvesszük.
Egy rövid telefon. Ha nem éri meg, azt is megmondjuk.