Hogyan számoljátok ki, mikor jön vissza az ára?

Egy fejlesztés akkor térül meg, amikor a felszabaduló munkaidő értéke – a havi díj levonása után – eléri az árát. A kiszámolásához nem kell közgazdásznak lenni: négy számot kell tudni, és van közte egy, amit a legtöbb számolásból kihagynak. Itt megmutatjuk a teljes menetet egy kitöltött mintával, amit a saját számaitokkal tudtok újraszámolni.

Röviden

A megtérülési idő azt mutatja meg, hány hónap alatt hozza vissza egy fejlesztés a saját árát. Kilenc egyszerű sorból számolható ki: mennyi idő tűnik el ténylegesen hetente, mennyibe kerül egy munkaóra, és mennyi az egyszeri meg a havi díj. Nincs benne találgatás, csak mérhető számok.

Frissítve:

Ismerős?

Csütörtök, munkaidő vége felé. A cégvezető kezében ott az ajánlat, és a fejében egyetlen kérdés: megéri-e ennyit adni érte. Felhívja az irodavezetőt, hogy mennyi idő megy el arra a bizonyos havi listára. A válasz: „nem sok, két-három óra.”

Másnap kiderül, hogy nem két-három óra. Az összeszedés maga annyi, de utána jön az egyeztetés, a hiányzó adatok utáni telefonálgatás, meg az, hogy hónap közben kétszer újra kell kezdeni. Senki nem hazudott. Egyszerűen soha nem mérte meg senki.

Ez a tipikus hiba a megtérülés körül: nem a számolás rossz, hanem a kiindulási szám.

Hogyan szokták számolni, és hogyan érdemes?

Ahogy számolni szokták
  • Fejből becsült óraszámmal.
  • A teljes feladat eltűnik.
  • A fizetés órabérével számolva.
Ahogy érdemes
  • Egy hétig mérve, attól, aki csinálja.
  • Csak az tűnik el, ami tényleg.
  • A teljes munkaóraköltséggel számolva.

Ez a három eltérés önmagában kétszeresére vagy felére viheti az eredményt. Ezért nem éri semmit a hónapszám, ha nem tudjátok, mire épült.

Hogyan számoljátok ki? – a sablon lépésről lépésre

Kilenc sor. Hármat ti töltötök ki, kettő az árajánlatból jön, négyet pedig a táblázat kiszámol. Alul egy kitöltött, kitalált példa – a celláitokba a ti óráitok és a ti árajánlatotok számai kerülnek.

Minta – szemléltető adat, nem valós ajánlat.

Az 5. sorban a 4,3 nem varázsszám: egy hónapban nagyjából négy és egy harmad hét van. Ennyivel kell felszorozni a heti órát, ha havi számot akartok.

Miért ez a kilenc sor, és nem kevesebb?

  • 1Az 1. sor a legfontosabb, és ezt szokták elrontani. Ne becsüljétek: kérdezzétek meg attól, aki csinálja, és inkább nézzétek meg egy hétig. Elég egy papír a monitor mellett. Egy hét alatt kiderül, és onnantól nem vita tárgya.
  • 2A 2. sor az, amit a legtöbb számolásból kihagynak. Egy feladat ritkán tűnik el teljesen. Marad az ellenőrzés, marad a kivételek kezelése, és marad a havi egyszeri utánanézés. Ha ezt nem vonjátok le, a végeredmény szépnek fog látszani, és nem lesz igaz.
  • 4A 4. sor a másik gyakori csúszás. Egy munkaóra nem annyiba kerül, amennyi a fizetésben áll: a járulékokkal és a szabadsággal együtt drágább. A pontos számot a könyvelőtök megmondja. Mi ezt a számot kérjük el, nem találgatunk helyette.
  • 7A 7. sor nélkül a végeredmény hamis. Ha valami naponta magától elindul, annak havi költsége van. Ezt le kell vonni a megtakarításból, mielőtt osztotok.

Megtérülési idő

A napelemnél is ugyanez a kérdés: hány évig kell spórolni a villanyszámlán, amíg visszajön a beszerelés ára. A megtérülési idő ugyanez, csak hónapokban: hány hónap alatt hozza vissza a fejlesztés a saját árát. Nálatok ez a sablon kilencedik sora.

Teljes munkaóraköltség

Egy autó sem annyiba kerül, amennyi az árcédulán van: jön hozzá a biztosítás és a szerviz. A teljes munkaóraköltség ugyanez a fizetéssel: a járulékokkal és a szabadsággal együtt. A fogalmak egy helyen: laikus szótár.

Mit nem mutat meg ez a számolás?

Van három költség, ami sehol nem szerepel a táblázatban, mégis létezik. Ezeket nem lehet forintosítani, de érdemes tudni róluk, mielőtt döntetek.

  1. 1A rossz szám ára. Ha egy kimutatásba hiba csúszik, és arra épül egy döntés, az többe kerülhet, mint egy évnyi kimutatáskészítés.
  2. 2A késés. Mire a kézi lista elkészül, az adat már napokkal korábbi állapotot mutat. Van, ahol ez nem számít. Van, ahol ezen múlik egy megrendelés.
  3. 3A kulcsember. Ha egyvalaki tudja, hogyan kell összerakni, akkor a szabadsága alatt nincs kimutatás. Ez nem az ő hibája, hanem a helyzeté.

Ezek miatt a valós megtérülés jellemzően jobb, mint amit a sablon kihoz. De mi a sablonnal számolunk, mert azt tudjuk bizonyítani.

Rejtett költség

A rossz gumi nem kerül semmibe egészen addig, amíg le nem kell fékezni. A rejtett költség ugyanígy működik: nem jelenik meg számlán, de ott van. Nálatok ilyen a hibás adat, a késés és az, ha egy feladatot egyetlen ember tud elvégezni.

Mikor csal ez a számolás?

Öt helyzetben ne higgyetek a végeredménynek. Háromban szebbet mutat a valóságosnál, kettőben rosszabbat.

Ilyenkor szebbet mutat, mint amilyen

  • Ha a felszabaduló idő nem kerül sehova. Akkor a megtakarítás papíron marad.
  • Ha a csúcsidőszak óraszámával számoltok, de az év többi részében nem annyi.
  • Ha kihagyjátok a saját időtöket, ami a bevezetéshez kell.

Ilyenkor rosszabbat mutat, mint amilyen

  • Ha csak az órákat nézitek, a hibázás árát nem.
  • Ha kihagyjátok, hogy ma egyetlen ember tudja elvégezni a feladatot.

A legfontosabb ezek közül az első. A felszabaduló idő csak akkor ér forintot, ha kerül a helyére valami: több ügyfél, gyorsabb kiszolgálás, vagy egy feladat, amire eddig nem jutott idő. Ha a kolléga napja ugyanúgy telik, csak kevésbé idegesen, az is ér valamit – de az nem jelenik meg a kimutatásban. Érdemes előre eldönteni, melyiket akarjátok.

Mennyi idő szokott ez lenni a gyakorlatban?

Konkrét hónapszámot ígérni előre nem tisztességes, ezért nem is teszünk ilyet. Ami a szerkezetről elmondható: az apró, egy dolgot kiváltó munkák hozzák vissza az árukat a leghamarabb, mert olcsóbbak, és hamar elindulnak. A nagy, több rendszert érintő fejlesztések tovább tartanak, és ott az első hónapokban még a bevezetés is időbe kerül.

A ti számotokat a felmérés után adjuk meg, a fenti sablonnal kitöltve, írásban.

Hogyan zajlik, ha megnéznétek?

Ha kiderül, hogy nálatok ezt nem éri meg megcsinálni, azt is megmondjuk. Ez nem jár kötelezettséggel.

Minden egy rövid telefonos beszélgetéssel indul. Nincs prezentáció, és nem hívogatunk utána.

Egy konkrét feladatnál a konkrét fejlesztés útja jön. Az első lépés éppen ez a mérés. Utána terv és árajánlat, fejlesztés, átadás, majd 30 napos bevezetési időszak betanítással és finomításokkal.

Ha az egész cég működése kusza, a teljes céges átvilágítás útja jön. Ott munkavállalónként vesszük végig ugyanezt a kilenc sort, és abból lesz a hosszú távú terv. Ez a lista magától rangsorol: elöl az áll, ami a leggyorsabban hozza vissza az árát.

Amit ilyenkor meg szoktak kérdezni

Mi van, ha nem tudjuk megmérni az óraszámot?

Ez gyakori, és nem baj. Ilyenkor a felmérés első hete maga a mérés: elég egy papír a monitor mellett, amire a kolléga felírja, mikor kezdte és mikor hagyta abba. Ha ennyi sem fér bele, akkor a döntéshez sincs elég alapotok – és ezt jobb kimondani, mint egy becsült számra építeni.

Beleszámít-e a saját munkám ideje?

Igen, és pont ugyanúgy. Ha a cégvezető tölt vele heti négy órát, az ugyanolyan óra, mint bárki másé – sőt, jellemzően drágább. Ha nálatok a vezető maga végzi az operatív papírmunka egy részét, azzal érdemes kezdeni a mérést.

Mi van, ha a megtérülés hosszabb, mint amit elbírunk?

Akkor megmondjuk, és keresünk kisebb falatot. Egy nagy fejlesztés helyett gyakran van egy apró darabja, ami önmagában is megáll, olcsóbb, és hamarabb hozza vissza az árát. Ha az működik, utána jöhet a következő. De most nem kell eldöntenetek semmit.

Innen hova tovább?

Nem kell most eldöntenetek semmit.

Ha inkább beszélnétek róla: elmondjátok, hogy megy ma, és együtt kitöltjük a kilenc sort.

Kérek egy rövid telefonos beszélgetést Megnézem, mitől függ az ár

Egy rövid telefon. Ha nem éri meg, azt is megmondjuk.