A recept
- Mit tud: Végrehajt, mindig ugyanúgy.
- Mit nem tud: Nem tud eltérni a leírttól.
Gyakori kérdések
Amit kérdezni szoktatok – és amitől tartani szoktatok
A legtöbb beszélgetés ugyanazzal a hét-nyolc kérdéssel indul. Van köztük olyan, amit hangosan is kimondanak, és van, amit inkább nem. Itt mindegyikre válaszolunk. Arra is, amelyik a kollégák munkájáról szól, meg arra is, hogy mihez férünk hozzá közben.
Cégvezetőknek és irodai kollégáknak, akik még csak tájékozódnak.
01A felismerés
Ismerős?
Nem az érdeklődés hiányzik, hanem a válasz a kérdésekre.
Kedd délután, egy nyolcfős cégnél. Az irodavezető elolvas egy oldalt a telefonján, és megakad rajta valami: ez pontosan az, amit ők minden hónapban kézzel csinálnak. Már majdnem elküldi a linket a főnökének.
Aztán eszébe jutnak a kérdések, amikre nem tudja a választ. Mennyibe kerülhet ez. Mi lesz Marikával, aki eddig ezt csinálta. Hozzáfér-e valaki kívülről a cég adataihoz. Kell-e ehhez engedély. És a legkínosabb: mi van, ha a főnök visszakérdez, és kiderül, hogy ő sem érti.
Nem küldi el a linket. Nem azért, mert nem érdekli. Azért, mert nem akar úgy állni valaki elé, hogy nem tudja megvédeni.
Ezzel nem vagytok egyedül.
Egy 2026-os nemzetközi felmérésben Magyarországon a cégek első számú félelme a mesterséges intelligenciához kötődő kockázat lett. Közben a ténylegesen bekövetkező támadások aránya Európában 1,4% körül van. Vagyis nem az esemény a probléma, hanem a bizonytalanság.
Forrás: Allianz Kockázati Barométer, idézi a portfolio.hu
02Félelem és valóság
Mitől tartanak, és mi történik valójában?
Három mondat, amit szinte minden beszélgetésben hallunk – és három, amit mi teszünk mellé.
Amitől tartani szoktak
- „Elveszi valakitől a munkát."
- „Kikerül tőlünk a céges adat."
- „Kiderül, hogy nem értek hozzá."
Ami valójában történik
- A feladat tűnik el. A többi a ti döntésetek.
- Csak ahhoz nyúlunk, amihez engeditek.
- Nekünk kell érthetően elmagyaráznunk.
03A munka
Elveszi az AI a munkánkat?
Ez a leggyakoribb kérdés, és a legritkábban mondják ki hangosan. Kezdjük azzal, amit a felmérések mutatnak, aztán jön az őszinte rész.
Egy Randstad-felmérés szerint a munkavállalók 7%-a tart attól, hogy emiatt elveszíti az állását. Egy frissebb magyar mérés ennél részletesebb képet ad. A dolgozók 49%-a egyáltalán nem érzi helyettesíthetőnek a munkakörét. További 33% szerint inkább nem az. Kiválthatónak összesen 18%-uk gondolja a saját munkáját. A szellemi munkát végzőknél ez az arány magasabb, mint a fizikai munkát végzőknél.
Van egy adat, ami sokakat meglep. A 45 év feletti dolgozók közel 60%-a magabiztosan használ ilyen eszközöket a mindennapi munkájában, és csak 9,6%-uk tart az új technológiától. Tehát ez nem életkor kérdése.
49 %
A magyar dolgozók ekkora hányada egyáltalán nem érzi helyettesíthetőnek a saját munkakörét.
Forrás: magyar munkavállalói mérés, idézi a hvg.hu
18 %
Ennyien gondolják kiválthatónak a saját munkájukat.
Forrás: ugyanaz a magyar mérés (hvg.hu)
7 %
Ennyien tartanak attól, hogy emiatt elveszítik az állásukat.
Forrás: Randstad-felmérés (hvg.hu)
És most az őszinte rész
Vannak feladatok, amik tényleg eltűnnek. Az adat átgépelése az egyik programból a másikba. A számlák kézi iktatása. A hetente ugyanúgy összerakott kimutatás. Ha valakinek ez tölti ki a munkaideje nagy részét, annak a napja meg fog változni. Ezt nem szépítjük.
Amit viszont a gyakorlatban látni: ezek ritkán egy ember teljes munkakörét teszik ki. Sokkal gyakoribb, hogy öten csinálnak ilyet napi fél órában, és mindenki utálja.
Ezért az átvilágításnál nem azt kérdezzük, ki váltható ki. Azt kérdezzük, melyik feladat – és azt, hogy a felszabaduló idő hova kerüljön. Erre ti adjátok a választ, nem mi. Ha egy cégnél elbocsátás lesz belőle, az nem a technológia döntése volt.
Amit nem ígérünk: hogy semmi nem változik. Amit ígérünk: előre látni fogjátok, mi változik, és kinek a napja hogyan lesz más.
Bővebben
A teljes magyar felmérés-anyag, számokkal és forrásokkal.
04Az adataitok
Mihez fértek hozzá az adatainkból?
A rövid válasz: csak ahhoz férünk hozzá, amihez ti engeditek – és pontosan látjátok, mihez. A hosszabb válasz négy pont.
- 01Leírjuk, mihez kérünk hozzáférést. A munka előtt leírjuk, melyik programhoz kérünk hozzáférést, és melyikhez nem. Ez papíron van, nem szóban.
- 02Ahol lehet, csak olvasunk. Ahol csak lehet, olvasni tudunk, írni nem – fizikailag sem. Attól, hogy megnézzük a számokat a régi programotokban, ott semmi nem változik meg.
- 03A digitális kolléga is jogkört kap. Ugyanúgy, mint egy ember. A pénzügyest sem engeditek be a HR-mappába. Ez itt pontosan ugyanígy megy, területenként külön.
- 04Megírjuk, hol tárolódik az adat. Azt is előre leírjuk, melyik része hagyja el a cégeteket. Van olyan feladat, ahol semmi nem megy ki a házból. Van olyan, ahol egy része igen – ilyenkor megmondjuk, melyik szolgáltatóhoz kerül, és miért.
Az adat a tiétek marad, és bármikor törölhető.
Mit jelent ez? – Személyes adat
A postaládátokon ott a nevetek, és ettől bárki tudja, ki lakik ott. A személyes adat ugyanez: minden információ, amiből egy konkrét ember beazonosítható – név, e-mail-cím, telefonszám, rendszám, fénykép. Nálatok jellemzően az ügyfelek és a kollégák adatai ilyenek. Mit jelent még, amit itt olvastok?
05Adatvédelem
Mit jelent a GDPR, ha ilyet vezettek be?
Nem vagyunk ügyvédek, és ez itt nem jogi tanács. Amit el tudunk mondani: mire szoktak rákérdezni, és mit írunk le előre.
A GDPR a gyakorlatban három kérdésre kér választ:
- 01Milyen személyes adat kerül bele, és tényleg szükség van-e mindre?
- 02Ki látja, és milyen alapon?
- 03Meddig marad ott, és hogyan lehet törölni?
Ezt a hármat a bevezetés előtt végigvesszük, és leírjuk. Nem azért, mert szeretjük a papírt, hanem mert így az ügyvédetek vagy a könyvelőtök el tudja olvasni, és nyilatkozni tud róla.
Ha kifelé, az ügyfeleitek felé is működik majd automata válaszoló, ott ki kell írni, hogy nem emberrel beszélnek. Ez ma már nem udvariassági kérdés.
Amit mi nem csinálunk: nem írunk helyettetek adatvédelmi tájékoztatót, és nem minősítjük jogilag a cégeteket. Amit csinálunk: pontosan leírjuk, mi történik az adattal, hogy aki ehhez ért, azt el tudja bírálni.
Mit kell tudni a GDPR-ról, ha automata válaszolót használtok?
Mit jelent ez? – Adatfeldolgozó
Ha a könyvelőtök hozzáfér a bérekhez, arról szerződés van, nem szóbeli megállapodás. Az adatfeldolgozó ugyanez a szerep: az a külső fél, aki a ti nevetekben nyúl az adathoz. Ha ilyen helyzet keletkezik, a szerződés a munka része, nem utólagos papírmunka.
06Szabályozás
Ránk vonatkozik az uniós AI-szabályozás?
Valószínűleg igen, de nem úgy, ahogy elsőre hangzik.
Ha a gép emberek sorsáról dönt, ahhoz jogász kell, nem egy weboldal.
A leggyakoribb félreértés: sokan azt hiszik, hogy a szabály csak azokra vonatkozik, akik ilyen rendszert fejlesztenek. Nem így van. Arra is vonatkozhatnak kötelezettségek, aki csak használ egyet a saját cégénél.
A jó hír az, hogy a szabály kockázat szerint sávokba sorol. Egy kkv-nál használt eszközök nagy része a legenyhébb sávokba esik. Ott jellemzően egyetlen valódi kötelezettség van: az átláthatóság. Vagyis ha az ügyfél géppel beszél, azt tudnia kell.
A szigorú szabályok ott lépnek be, ahol a gép emberek sorsáról dönt – például felvételi vagy hitelbírálati döntésnél. Ha ilyet terveztek, azt előre végig kell gondolni, és ahhoz jogász kell, nem egy weboldal.
Mi ennyit vállalunk ebből: a felmérésnél végigvesszük, melyik sávba esik az, amit szerettetek volna, és mit jelent ez papírmunkában. Ha kiderül, hogy jogi átvilágítás is kell hozzá, azt megmondjuk.
Mit jelent ez? – EU AI Act
Az élelmiszereken ott a jelölés, hogy mi van bennük – nem tiltásból, hanem hogy tudd, mit veszel. Az EU AI Act hasonló logikájú uniós szabály: kockázat szerint sávokba sorolja ezeket a rendszereket, és sávonként mondja meg, mit kell közölni vagy dokumentálni.
07Ár és megtérülés
Mennyibe kerül, és mikor térül meg?
Konkrét összeget mondani azelőtt, hogy láttuk volna, hogyan megy nálatok, nem lenne tisztességes. Amit előre meg tudunk mondani, az a módszer – és ez a négy lépés minden munkánál ugyanez.
1
Megszámoljuk, mennyi idő megy el rá most
Nem becsüljük. Megkérdezzük azt, aki csinálja: heti hány óra, hány alkalom, és ebből mennyi a keresgélés. Egy hét alatt kiderül.
2
Megnézzük, ebből mennyi tűnik el tényleg
Egy feladat ritkán tűnik el teljesen: marad az ellenőrzés, a kivételek kezelése, a havi egyszeri utánanézés. Mi a maradékkal számolunk.
3
Kiszámoljuk, mennyibe kerül egy óra nálatok
Egy munkaóra nem annyiba kerül, amennyi a fizetésben áll. A pontos számot a könyvelőtök egy perc alatt megmondja – mi ezt kérjük el.
4
Összevetjük a két oldalt
Mennyibe kerül megcsinálni és üzemeltetni, és mennyi óra szabadul fel. Ebből jön ki, hány hónap alatt térül meg.
Egy őszinte figyelmeztetés a végére. A felszabaduló idő csak akkor ér forintot, ha kerül a helyére valami. Ha a kolléga napja ugyanúgy telik, csak kevésbé idegesen, az is ér valamit – de az nem jelenik meg a kimutatásban. Érdemes előre eldönteni, melyiket akarjátok.
Az árat a felméréskor mondjuk meg, írásban, fix összegként. Ha kiderül, hogy nálatok ezt nem éri meg megcsinálni, azt is megmondjuk. Ez ingyen van.
08Az ellenpélda
Mikor szoktuk azt mondani, hogy várjatok?
Ez a rész azért van itt, mert ritkán szokták leírni. Három helyzetben azt javasoljuk, hogy most ne fejlesszetek.
- Ha kéthetente egyszer futtok neki tíz percre. Többe kerül megcsinálni, mint amennyit visszahoz.
- Ha a folyamat még hetente változik. Előbb álljon meg, utána írjuk le.
- Ha az adat nincs sehol leírva, csak fejben. Ott egyelőre nincs mit feldolgozni.
09A két végpont
Mi a különbség egy recept és egy digitális kolléga között?
Az automatizációt és az AI-t gyakran egy kalap alá veszik. Emiatt szokott kétszer akkora ajánlat születni olyasmire, amire az egyszerűbb megoldás is elég lenne.
A digitális kolléga
- Mit tud: Mérlegel, és lépéseket is végrehajt.
- Mit nem tud: Nem tud olyat, amihez nincs jogköre.
Egy példa mindkettőre, ugyanabban a postafiókban. Ha a hat ismerős beszállítói címről érkező levél mellékletét kell a projektmappába tenni, az recept: leírható, és utána soha nem kell hozzányúlni. Ha viszont egy hosszú ügyfél-levélből kell kiolvasni, mit kér, ott már mérlegelni kell. És ha ebből automatikusan el is indul egy ajánlat a saját programotokban, az már digitális kolléga – a kettő közül ez a drágább.
Ebből nem következik rangsor. A legtöbb cégnél a legtöbb feladatra a recept a helyes válasz, mert olcsóbb, gyorsabb és kiszámíthatóbb.
Mikor elég egy recept, és mikor kell egy kolléga? · A fogalmak egy helyen: laikus szótár
10Gyakori kérdések
Mit szoktak még kérdezni?
Tizenkét kérdés, amit majdnem minden beszélgetésben feltesznek. Nyissátok meg, amelyik érdekel.
Nem értek hozzá. Baj ez?
Nem. Sőt, ez a jellemző. Egy magyar kutatás szerint a kisebb cégeknél nem az érdeklődés hiányzik, hanem a megfelelő útmutatás (Digiméter-kutatás, itbusiness.hu). Tőletek nem technikai tudást kérünk. Azt kell elmondanotok, hogyan megy ma a munka – ehhez ti értetek a legjobban. Ha egy mondatunkat nem értitek, az a mi hibánk, nem a tiétek.
Mennyi idő, amíg a kollégák megszokják?
Attól függ, mit cserélünk le, de a cél mindig az, hogy minél kevesebb új dolgot kelljen megtanulni. Ha eddig e-mailben érkezett valami, ezután is e-mailben érkezzen. Az átadás után 30 napig veletek vagyunk: betanítjuk a csapatot, és amit menet közben látunk, azt finomítjuk.
Le kell cserélnünk a programjainkat?
A legtöbbször nem. Ha a számlázótok, a könyvelőprogramotok vagy a raktárprogramotok működik, az maradhat. A szokásos feladat éppen az, hogy ezek végre lássák egymást. Cserét akkor javaslunk, ha a régi program tényleg nem enged ki magából adatot – de ezt előre nézzük meg, nem utólag.
Mi van, ha elromlik?
Elromlani szokott, ezért minden munkánál ez az egyik első kérdés. A jó válasz általában az, hogy hiba esetén álljon meg és szóljon, ne pedig találgasson. Ilyenkor arra a napra visszaáll a kézi menet, és nem áll meg a cég. Ezt előre végigbeszéljük, nem az első hibánál.
Mi van, ha téved a gép?
Ez nem elméleti kérdés. A digitális kolléga néha hihetően hangzó, mégis rossz választ ad. Ezért két dolgot kérünk tőle mindig: írja oda, honnan vette az adatot, és a bizonytalan eseteket tegye külön, emberi szemnek. Amit senki nem néz át, arra nem bízunk döntést.
Muszáj mindent egyszerre?
Nem, és ez a leggyakoribb félreértés. Kezdheted egyetlen apró dologgal is, ami pár nap alatt kész. Ha az működik, ugyanezzel a logikával a következő is megcsinálható. De most nem kell eldöntened.
Mi lesz, ha eltűntök? Ki tartja karban?
Jogos kérdés, és ritkán teszik fel elég korán. Amit adunk hozzá: leírás arról, mi hol van és hogyan működik, olyan nyelven, hogy egy másik fejlesztő át tudja venni. Bevett eszközökkel dolgozunk, nem saját titkos megoldással. Nem célunk, hogy ne lehessen tőlünk elmenni.
Kié lesz, amit megcsináltok?
A tiétek. A fejlesztés és az adat is nálatok marad, akkor is, ha később valaki mással dolgoztok tovább. Ezt a szerződésben is rögzítjük, hogy ne kelljen róla utólag beszélni.
Honnan tudjuk, hogy nem beszéltek rá fölöslegesre?
Erre nincs bizonyíték, csak gyakorlat. Az első beszélgetésen jellemzően az derül ki, mi az, ami nem éri meg – és ezt ki is mondjuk. Két esetben szoktuk azt mondani, hogy várjatok: ha a folyamat még hetente változik, és ha az adat csak fejben létezik.
Kicsi a cégünk. Nekünk is megéri?
A cégméret önmagában nem dönti el, az ismétlődés dönti el. Ha valamit hetente többször csináltok ugyanúgy, azzal érdemes foglalkozni, akkor is, ha négyen vagytok. Ha kéthetente egyszer futtok neki tíz percre, azt hagyjátok kézzel.
Lemaradtunk?
A számok szerint nem. 2024-ben az 5–249 fős magyar cégek 5%-a alkalmazott ilyen eszközt üzleti döntéshozatalban. Közben a felnőtt lakosság 69%-a már használt ChatGPT-t vagy hasonlót magánemberként (KSH és NMHH közös felmérése, ictglobal.hu). A legtöbb magyar cég most tart ott, ahol ti.
Meg kell mutatnom a főnökömnek. Mit mondjak neki?
Ezt halljuk a legszívesebben. Amit érdemes mondani: van egy feladat, ami hetente ennyi meg ennyi órát visz el, és van rá mód, hogy ne kézzel menjen. Egy rövid telefon ingyen van, és a végén lesz egy szám, amiről dönteni lehet. Ha kell, mi is elmondjuk neki.
A közös munka
Hogyan zajlik, ha belevágnátok?
Minden egy rövid telefonos beszélgetéssel indul. Nincs prezentáció, és nem hívogatunk utána. Ezen dől el, melyik út való hozzátok.
Ha egy konkrét feladatról van szó, a konkrét fejlesztés útja jön: részletes konzultáció, terv és árajánlat, fejlesztés, átadás. Utána 30 napos bevezetési időszak, betanítással és finomításokkal.
Ha az egész cég működése kusza, a teljes céges átvilágítás útja jön. Munkavállalónként nézzük meg, melyik feladat váltható ki. Ebből lesz egy priorizált, hosszú távú terv.
Túl nagy falat? Kezdjétek egyetlen dologgal – mutatunk hármat, ami egy hét alatt kész.
Merre tovább?
Innen hova tovább?
A teljes magyar felmérés-anyag a munkáról
Mit mutatnak a számok arról, hogy mit vesz el az AI, és mit nem – magyar adatokkal, forrásokkal.
Elveszi az AI a munkánkat?A szabályozás, kkv-méretben
Nyolc eset, amikor nemet mondunk
Recept vagy digitális kolléga?
A döntési szempontok egy helyen – hogy ne fizessetek kolléga-árat olyasmiért, amire a recept is elég.
Mikor elég egy recept, és mikor kell egy kolléga?