Tiltott
Egyáltalán nem használható. Ide azok a felhasználások tartoznak, amelyeket a szabály semmilyen feltétellel nem enged meg.
Tipikus kkv-példa: a kollégák érzelmeinek figyelése a munkahelyen.
Az EU AI Act, magyarul MI-rendelet, az Európai Unió rendelete arról, hogyan lehet mesterséges intelligenciát fejleszteni és használni. A rossz hír: nagy valószínűséggel rátok is vonatkozik, akkor is, ha semmit nem fejlesztetek. A jó hír: egy tipikus kkv-nál ez néhány mondatot és egy oldal papírt jelent, nem projektet.
Röviden
Az EU AI Act a kisvállalkozásra is vonatkozik, akkor is, ha csak kész eszközt használ, mert a szabályok a cég méretétől függetlenek. Egy tipikus kkv-t két kötelezettség érint: ha az ügyfél géppel beszél, 2026. augusztus 2. óta ezt jelezni kell, és támogatni kell a munkatársak felkészülését, tanúsítvány nélkül. A HR-célú felhasználás szigorúbb szabályai 2027. december 2-től alkalmazandók.
Frissítve:
Nem az a baj, hogy nem tudják, mit kell tenniük. Az a baj, hogy fogalmuk sincs, mekkora dolog ez.
Hétfő reggel, egy huszonhárom fős cégnél. Az ügyvezető megnyit egy hírlevelet, aminek a tárgysorában szerepel egy uniós jogszabály neve és egy „több tízmilliós bírság” fordulat. A levél alján ott a gomb: „Kérj megfelelőségi tanácsadást!”
Egy perccel később már azt keresi, ki használ náluk bármi ilyet. Kiderül, hogy a marketinges szövegeket írat, a HR-es önéletrajzokat összegez, a pénzügyes pedig kimutatásokat kér. Senki nem szólt előtte senkinek.
A rendelet nem egyetlen szabály, hanem kockázati lépcső. A kkv-k tipikus használatai – kereső, összefoglaló, ügyfélszolgálati chat – az alsó két fokon állnak. A harmadik fok a HR-döntéseket (felvétel, előléptetés, elbocsátás) és a magánszemélyek hitelbírálatát fedi le, a negyedik az EU-ban tiltott felhasználásokat.
A szabály két szerepet különböztet meg, és ez az egész oldal legfontosabb megkülönböztetése.
Aki ilyen eszközt fejleszt vagy fejlesztet, és a saját neve alatt piacra visz vagy használatba vesz. Ide tartoznak a nagy nemzetközi cégek, a saját terméket eladó magyar szoftverház, és jellemzően az a kkv is, amelyik a saját nevén tesz ki a weboldalára egy neki fejlesztett chatbotot. Rájuk esik a kötelezettségek nagy része.
Aki a saját cégében, saját céljára használ ilyet – akkor is, ha csak előfizet valamire. A magyar kkv-k túlnyomó többsége ide tartozik. Rájuk lényegesen kevesebb kötelezettség esik, de nem nulla, és ez a leggyakoribb félreértés.
Ha tehát nálatok valaki egy böngészőben megnyit egy ilyen eszközt és céges munkát végez vele, a cégetek már a második kategóriában van. Ez nem baj és nem hiba. Csak jó tudni róla.
A céges autót sem ti gyártottátok, mégis ti feleltek azért, hogy legyen rajta érvényes műszaki és józan sofőr üljön bele. Az alkalmazó ugyanez a szerep: nem ti készítettétek az eszközt, de ti döntitek el, mire használjátok a cégben – és ezért ti feleltek. A fogalmak egy helyen: laikus szótár.
A szabály nem eszközöket tilt vagy enged, hanem felhasználásokat sorol kockázat szerint. Ugyanaz az eszköz lehet szabadon használható az egyik feladatra és szigorúan szabályozott a másikra. Négy sáv van.
Egyáltalán nem használható. Ide azok a felhasználások tartoznak, amelyeket a szabály semmilyen feltétellel nem enged meg.
Tipikus kkv-példa: a kollégák érzelmeinek figyelése a munkahelyen.
Használható, de szigorú feltételekkel.
Tipikus kkv-példa: önéletrajzok előszűrése, előléptetési döntés.
Használható, de közölni kell.
Tipikus kkv-példa: automata válaszoló az ügyfeleknek.
Nincs külön kötelezettség a mindenkire vonatkozó alapokon túl. A magyar kkv-k tipikus feladatai – a papírmunka, a levelezés rendezése, a kimutatás, a bizonylatok feldolgozása – jellemzően ide és az átláthatósági sávba esnek.
Tipikus kkv-példa: levélszemét-szűrő, szövegjavítás, számlaolvasás.
A magyar kkv-k tipikus feladatai az utolsó két sávba esnek. Az első kettő ritka, de nem elképzelhetetlen, ezért érdemes végigolvasni a következő két szakaszt.
Az élelmiszereken ott a jelölés, hogy mi van bennük. Nem tiltásból, hanem hogy tudjátok, mit vesztek. A kockázati sáv ugyanez a logika: a szabály aszerint kér többet vagy kevesebbet, mekkora kárt tud okozni az adott felhasználás egy embernek.
Rövid lista, és a legtöbb tétele messze esik egy magyar kkv mindennapjaitól. Egy viszont nem esik messze, ezért érdemes ismerni.
Az első pont azért fontos, mert a piacon vannak olyan ügyfélszolgálati és értékesítési eszközök, amelyek „hangulatelemzést” ígérnek. Ha a saját kollégáitok hangjából vagy arcképéből következtet az érzelmeikre, az tiltott terület. Ha a beérkező ügyféllevél hangnemét nézi meg, az más helyzet – de ezt érdemes előre tisztázni.
A szigorú sáv ott kezdődik, ahol a gép emberek sorsáról szóló döntést készít elő vagy hoz meg. Egy kkv-nál ez jellemzően három helyen fordulhat elő.
Ha ezekbe belefuttok, a szabály nem tiltja meg. Feltételeket szab:
Ez az utolsó pont az, ami a legkönnyebben kimarad.
Amit itt őszintén mondunk: ha nálatok ilyen felhasználás merül fel, azt nem egy weboldalról kell eldönteni. Ehhez jogász kell, és a felmérésnél mi is ezt fogjuk mondani.
A targoncát nem tiltja senki, de jogosítvány kell hozzá, és nem viheti bárki haza. A nagy kockázatú felhasználás ugyanez: nem tilalom, hanem feltételrendszer – mert ha elromlik, egy konkrét ember élete lesz nehezebb tőle. Ilyen nálunk az önéletrajz-előszűrés is.
Ha a fenti két szakasz nem érintett titeket, akkor ennyi marad. Ez az a rész, amit érdemes kinyomtatni és a főnök elé tenni.
01. kötelezettség
Ez az átláthatósági sáv fő szabálya. Ha az oldalatokon automata válaszoló fogadja az ügyfelet, azt ki kell írni – kivéve, ha a helyzetből amúgy is nyilvánvaló. Külön szabály vonatkozik a hamisított hang- vagy képfelvételre (mélyhamisítvány): azt mindig jelölni kell, még akkor is, ha egyébként nyilvánvaló volna.
Ez egy mondat a chatablak tetején. Nem projekt, nem tanácsadás, nem szoftverbeszerzés.
02. kötelezettség
A szabály azt kéri a cégtől, hogy támogassa a munkatársak felkészülését: tudják, mire jó az eszköz, mire nem, és hol szokott tévedni. Nincs előírt szint, és nincs tanúsítvány. A bevett gyakorlat egy rövid, a cég eszközeire szabott betanítás és egy leírt házirend – és ennek nyilvántartása.
03. ajánlott lépés
Egy oldal elég. Mi kerülhet bele és mi nem: ügyféladat, béradat, szerződés, jelszó. Mire használható és mire nem. Kinek kell átnéznie, mielőtt kimegy a házból. Ezt a szabály külön nem írja elő, de ez a papír egyben azt is dokumentálja, hogyan teljesítitek az első két pontot.
A szabály 2024 nyarán lépett hatályba, és lépcsőzetesen vált alkalmazandóvá. 2026 nyarán egy módosítás (a „Digital Omnibus”) átrendezte a menetrend egy részét: a szigorúbb sávokra több idő maradt, az átláthatósági rész viszont változatlanul időben érkezett.
2025. február
Életbe lép a tiltott felhasználások listája, és megjelenik a munkatársak felkészültségének támogatására vonatkozó elvárás.
2025. augusztus
Az általános célú AI-modellekre vonatkozó rész válik alkalmazandóvá.
2026. augusztus
A szabályok zöme alkalmazandóvá válik, köztük az átláthatósági kötelezettség – ez az, ami a chatablakot érinti.
2027. december
A nagy kockázatú felhasználások (köztük a HR-célú AI) szigorú feltételei. Eredetileg 2026 augusztusára készültek, a módosítás csúsztatta ide.
2028. augusztus
A termékbe beépített, nagy kockázatú AI-ra vonatkozó szabályok.
A lényeg egy tipikus kkv-nak: az átláthatósági szabály (a chatablak jelölése) már most, méretfüggetlenül kötelező. A nagy kockázatú sáv szigorú feltételei csak 2027 végétől számítanak – de ha nálatok HR-célú felhasználás merül fel, érdemes már most tudni róla. A menetrend uniós szinten még változhat. Ha nálatok a fenti szigorú sávok bármelyike szóba kerül, a hatályos állapotot mindig az ügyvédetekkel nézessétek meg – ez az oldal a szerkezetet magyarázza el, nem a naptárt tartja karban.
A hírlevelekben ez a szám szokott a tárgysorba kerülni, ezért érdemes tisztázni.
A szabály felső bírsághatárai nagyvállalati méretre készültek, és a legsúlyosabb tétel a tiltott felhasználásokra vonatkozik. Kis- és középvállalkozásoknál a szabály külön kimondja, hogy mindig az alacsonyabb tétel az irányadó – vagyis a fix összeg és az árbevétel-arányos összeg közül a kisebb.
A felső határok a szándékos, nagy léptékű szabálysértés ellen szólnak, nem egy elfelejtett mondat miatt.
Ettől függetlenül a három fenti pontot érdemes megcsinálni. Nem a bírság miatt, hanem mert mindhárom hasznos önmagában is: az ügyfél tudja, kivel beszél, a kollégák tudják, mit szabad, és ti tudjátok, mi hol van.
Amit nem csinálunk: nem írunk helyettetek megfelelőségi dokumentációt, nem minősítjük jogilag a cégeteket, és nem adunk jogi véleményt. Erre ügyvéd való.
Amit csinálunk: a felmérésnél végigvesszük, melyik sávba esik az, amit szerettetek volna, és mit jelent ez papírmunkában. Ha kiderül, hogy jogi átvilágítás is kell hozzá, azt előre megmondjuk, nem a fejlesztés közepén. És ha egy felhasználás a szigorú sávba esne, de van helyette egyszerűbb út ugyanarra a problémára, azt is elmondjuk.
Ha kiderül, hogy nálatok ezt nem éri meg megcsinálni, azt is megmondjuk.
Nem feltétlenül. Ha a chatbotot a saját nevetek alatt teszitek ki a weboldalatokra, jellemzően ti vagytok az, aki felé a legtöbb kötelezettség – például a jelölés – szól, az ügynökség a technikai megvalósításért felel. Érdemes szerződésben előre tisztázni, ki miért felel.
A legtöbb irodai felhasználáshoz nem. A szabály nem előzetes engedélyeztetést kér, hanem azt, hogy használat közben tartsátok magatokat az alapszabályokhoz: jelöljétek, ha géppel beszélgetnek, és támogassátok a kollégák felkészülését. Egy leírt házirend mindkettőt könnyen igazolja. Csak a nagy kockázatú sávnál merül fel plusz papírmunka.
Az átláthatósági szabály azokra a rendszerekre vonatkozik, amelyek közvetlenül, gépként kommunikálnak az emberekkel – jellemzően a weboldali chatablak vagy egy automata telefonos válaszoló. Ha nálatok ember veszi fel a telefont, az nem tartozik ide, függetlenül attól, hogy a háttérben AI segíti-e a munkáját.
Ha nem tudjátok eldönteni, melyik sávba esik, amit szeretnétek: egy rövid telefon, és végigvesszük.
Egy rövid telefon. Ha nem éri meg, azt is megmondjuk.