Mit jelent az EU AI Act egy magyar kisvállalkozásnak?

Az EU AI Act, magyarul MI-rendelet, az Európai Unió rendelete arról, hogyan lehet mesterséges intelligenciát fejleszteni és használni. A rossz hír: nagy valószínűséggel rátok is vonatkozik, akkor is, ha semmit nem fejlesztetek. A jó hír: egy tipikus kkv-nál ez néhány mondatot és egy oldal papírt jelent, nem projektet.

Röviden

Az EU AI Act a kisvállalkozásra is vonatkozik, akkor is, ha csak kész eszközt használ, mert a szabályok a cég méretétől függetlenek. Egy tipikus kkv-t két kötelezettség érint: ha az ügyfél géppel beszél, 2026. augusztus 2. óta ezt jelezni kell, és támogatni kell a munkatársak felkészülését, tanúsítvány nélkül. A HR-célú felhasználás szigorúbb szabályai 2027. december 2-től alkalmazandók.

Frissítve:

Ez nem jogi tanácsadás. Nem vagyunk ügyvédek, és ez az oldal nem helyettesíti a jogi véleményt. Azt írjuk le, hogyan épül fel a szabály, és mit szoktak kérdezni róla a gyakorlatban. Ha a cégeteknél olyan felhasználás merül fel, ami emberek sorsáról szóló döntést érint, ahhoz jogász kell – ezt lentebb pontosan megjelöljük.

Ismerős?

Nem az a baj, hogy nem tudják, mit kell tenniük. Az a baj, hogy fogalmuk sincs, mekkora dolog ez.

Hétfő reggel, egy huszonhárom fős cégnél. Az ügyvezető megnyit egy hírlevelet, aminek a tárgysorában szerepel egy uniós jogszabály neve és egy „több tízmilliós bírság” fordulat. A levél alján ott a gomb: „Kérj megfelelőségi tanácsadást!”

Egy perccel később már azt keresi, ki használ náluk bármi ilyet. Kiderül, hogy a marketinges szövegeket írat, a HR-es önéletrajzokat összegez, a pénzügyes pedig kimutatásokat kér. Senki nem szólt előtte senkinek.

Mit hallani, és mi áll tényleg benne?

Amit hallani
  • „Csak a fejlesztőkre vonatkozik.”
  • „Mindent engedélyeztetni kell.”
  • „Bármelyik nap jöhet a bírság.”
Ami tényleg áll benne
  • A használóra is vonatkoznak kötelezettségek.
  • A legtöbb irodai felhasználás szabadon mehet.
  • A szigor a sorsdöntő felhasználásokra vonatkozik.
Az AI Act négy kockázati sávja, alulról felfelé Négy növekvő magasságú fok mutatja a kockázati sávokat. Az első a minimális kockázat, ahol nincs külön kötelezettség. A második az átláthatósági sáv, ahol jelezni kell, hogy géppel beszélgetnek. A harmadik a nagy kockázat, szigorú feltételekkel. A negyedik a tiltott felhasználás, ami az EU-ban egyáltalán nem használható. 1 Minimális szabadon használható 2 Átláthatósági jelezni kell, hogy gép 3 Nagy kockázat szigorú feltételek 4 Tiltott nem használható
1 · Minimális kockázat
szabadon használható
2 · Átláthatósági sáv
jelezni kell, hogy gép
3 · Nagy kockázat
szigorú feltételek mellett
4 · Tiltott
az EU-ban nem használható

A rendelet nem egyetlen szabály, hanem kockázati lépcső. A kkv-k tipikus használatai – kereső, összefoglaló, ügyfélszolgálati chat – az alsó két fokon állnak. A harmadik fok a HR-döntéseket (felvétel, előléptetés, elbocsátás) és a magánszemélyek hitelbírálatát fedi le, a negyedik az EU-ban tiltott felhasználásokat.

Kire vonatkozik egyáltalán?

A szabály két szerepet különböztet meg, és ez az egész oldal legfontosabb megkülönböztetése.

Aki készíti

Aki ilyen eszközt fejleszt vagy fejlesztet, és a saját neve alatt piacra visz vagy használatba vesz. Ide tartoznak a nagy nemzetközi cégek, a saját terméket eladó magyar szoftverház, és jellemzően az a kkv is, amelyik a saját nevén tesz ki a weboldalára egy neki fejlesztett chatbotot. Rájuk esik a kötelezettségek nagy része.

Aki használja

Aki a saját cégében, saját céljára használ ilyet – akkor is, ha csak előfizet valamire. A magyar kkv-k túlnyomó többsége ide tartozik. Rájuk lényegesen kevesebb kötelezettség esik, de nem nulla, és ez a leggyakoribb félreértés.

Ha tehát nálatok valaki egy böngészőben megnyit egy ilyen eszközt és céges munkát végez vele, a cégetek már a második kategóriában van. Ez nem baj és nem hiba. Csak jó tudni róla.

Alkalmazó

A céges autót sem ti gyártottátok, mégis ti feleltek azért, hogy legyen rajta érvényes műszaki és józan sofőr üljön bele. Az alkalmazó ugyanez a szerep: nem ti készítettétek az eszközt, de ti döntitek el, mire használjátok a cégben – és ezért ti feleltek. A fogalmak egy helyen: laikus szótár.

Hogyan sorol a szabály?

A szabály nem eszközöket tilt vagy enged, hanem felhasználásokat sorol kockázat szerint. Ugyanaz az eszköz lehet szabadon használható az egyik feladatra és szigorúan szabályozott a másikra. Négy sáv van.

Nagy kockázatú

Használható, de szigorú feltételekkel.

Tipikus kkv-példa: önéletrajzok előszűrése, előléptetési döntés.

Átláthatósági

Használható, de közölni kell.

Tipikus kkv-példa: automata válaszoló az ügyfeleknek.

Minimális

Nincs külön kötelezettség a mindenkire vonatkozó alapokon túl. A magyar kkv-k tipikus feladatai – a papírmunka, a levelezés rendezése, a kimutatás, a bizonylatok feldolgozása – jellemzően ide és az átláthatósági sávba esnek.

Tipikus kkv-példa: levélszemét-szűrő, szövegjavítás, számlaolvasás.

A magyar kkv-k tipikus feladatai az utolsó két sávba esnek. Az első kettő ritka, de nem elképzelhetetlen, ezért érdemes végigolvasni a következő két szakaszt.

Kockázati sáv

Az élelmiszereken ott a jelölés, hogy mi van bennük. Nem tiltásból, hanem hogy tudjátok, mit vesztek. A kockázati sáv ugyanez a logika: a szabály aszerint kér többet vagy kevesebbet, mekkora kárt tud okozni az adott felhasználás egy embernek.

Mi az, amit egyáltalán nem szabad?

Rövid lista, és a legtöbb tétele messze esik egy magyar kkv mindennapjaitól. Egy viszont nem esik messze, ezért érdemes ismerni.

  • A kollégák érzelmeinek figyelése a munkahelyen. Ide tartozik minden olyan felhasználás, ami a dolgozó hangjából vagy arcképéből, vagyis biometrikus adatából próbál érzelmi állapotot megállapítani. Ez a munkahelyen és az oktatásban tiltott, néhány szűk egészségügyi és biztonsági kivétellel.
  • Az emberek pontozása a viselkedésük alapján, olyan következménnyel, ami tőle független élethelyzetben éri hátrányosan.
  • Arcképek válogatás nélküli gyűjtése az internetről vagy kamerafelvételekből, arcfelismerő nyilvántartás építése céljából.
  • Olyan felhasználások, amelyek szándékosan megtévesztenek vagy kihasználják valakinek a kiszolgáltatottságát.

Az első pont azért fontos, mert a piacon vannak olyan ügyfélszolgálati és értékesítési eszközök, amelyek „hangulatelemzést” ígérnek. Ha a saját kollégáitok hangjából vagy arcképéből következtet az érzelmeikre, az tiltott terület. Ha a beérkező ügyféllevél hangnemét nézi meg, az más helyzet – de ezt érdemes előre tisztázni.

Mi számít nagy kockázatúnak egy kkv-nál?

A szigorú sáv ott kezdődik, ahol a gép emberek sorsáról szóló döntést készít elő vagy hoz meg. Egy kkv-nál ez jellemzően három helyen fordulhat elő.

  • A felvételnél. Álláshirdetés célzása, önéletrajzok szűrése, jelentkezők rangsorolása vagy értékelése. Egy kkv-nál ez a legkézenfekvőbb eset, mert az ilyen eszközök olcsón elérhetők.
  • A munkaviszony alatt. Feladatkiosztás, teljesítményértékelés, előléptetésről vagy elbocsátásról szóló döntés előkészítése, a munkavégzés figyelése.
  • Hitelképesség megítélésénél. Ez inkább pénzügyi szolgáltatóknál merül fel, de érdemes tudni róla, ha ilyen üzletágatok van.

Ha ezekbe belefuttok, a szabály nem tiltja meg. Feltételeket szab:

  • Emberi felügyelet kell a döntéshez.
  • Naplózni kell, mi történt.
  • A bevezetés előtt tájékoztatni kell az érintett munkavállalókat és a képviseletüket.

Ez az utolsó pont az, ami a legkönnyebben kimarad.

Amit itt őszintén mondunk: ha nálatok ilyen felhasználás merül fel, azt nem egy weboldalról kell eldönteni. Ehhez jogász kell, és a felmérésnél mi is ezt fogjuk mondani.

Nagy kockázatú felhasználás

A targoncát nem tiltja senki, de jogosítvány kell hozzá, és nem viheti bárki haza. A nagy kockázatú felhasználás ugyanez: nem tilalom, hanem feltételrendszer – mert ha elromlik, egy konkrét ember élete lesz nehezebb tőle. Ilyen nálunk az önéletrajz-előszűrés is.

Mi az a három dolog, ami egy tipikus kkv-t tényleg érint?

Ha a fenti két szakasz nem érintett titeket, akkor ennyi marad. Ez az a rész, amit érdemes kinyomtatni és a főnök elé tenni.

01. kötelezettség

Ha az ügyfél géppel beszél, tudnia kell róla

Ez az átláthatósági sáv fő szabálya. Ha az oldalatokon automata válaszoló fogadja az ügyfelet, azt ki kell írni – kivéve, ha a helyzetből amúgy is nyilvánvaló. Külön szabály vonatkozik a hamisított hang- vagy képfelvételre (mélyhamisítvány): azt mindig jelölni kell, még akkor is, ha egyébként nyilvánvaló volna.

Ez egy mondat a chatablak tetején. Nem projekt, nem tanácsadás, nem szoftverbeszerzés.

Egy mondat

02. kötelezettség

Aki használja, értsen is hozzá valamennyire

A szabály azt kéri a cégtől, hogy támogassa a munkatársak felkészülését: tudják, mire jó az eszköz, mire nem, és hol szokott tévedni. Nincs előírt szint, és nincs tanúsítvány. A bevett gyakorlat egy rövid, a cég eszközeire szabott betanítás és egy leírt házirend – és ennek nyilvántartása.

Rövid betanítás

03. ajánlott lépés

Írjátok le, mit szabad és mit nem

Egy oldal elég. Mi kerülhet bele és mi nem: ügyféladat, béradat, szerződés, jelszó. Mire használható és mire nem. Kinek kell átnéznie, mielőtt kimegy a házból. Ezt a szabály külön nem írja elő, de ez a papír egyben azt is dokumentálja, hogyan teljesítitek az első két pontot.

Egy oldal

Mikortól kell ezt komolyan venni?

A szabály 2024 nyarán lépett hatályba, és lépcsőzetesen vált alkalmazandóvá. 2026 nyarán egy módosítás (a „Digital Omnibus”) átrendezte a menetrend egy részét: a szigorúbb sávokra több idő maradt, az átláthatósági rész viszont változatlanul időben érkezett.

2025. február

Életbe lép a tiltott felhasználások listája, és megjelenik a munkatársak felkészültségének támogatására vonatkozó elvárás.

2025. augusztus

Az általános célú AI-modellekre vonatkozó rész válik alkalmazandóvá.

2026. augusztus

A szabályok zöme alkalmazandóvá válik, köztük az átláthatósági kötelezettség – ez az, ami a chatablakot érinti.

2027. december

A nagy kockázatú felhasználások (köztük a HR-célú AI) szigorú feltételei. Eredetileg 2026 augusztusára készültek, a módosítás csúsztatta ide.

2028. augusztus

A termékbe beépített, nagy kockázatú AI-ra vonatkozó szabályok.

A lényeg egy tipikus kkv-nak: az átláthatósági szabály (a chatablak jelölése) már most, méretfüggetlenül kötelező. A nagy kockázatú sáv szigorú feltételei csak 2027 végétől számítanak – de ha nálatok HR-célú felhasználás merül fel, érdemes már most tudni róla. A menetrend uniós szinten még változhat. Ha nálatok a fenti szigorú sávok bármelyike szóba kerül, a hatályos állapotot mindig az ügyvédetekkel nézessétek meg – ez az oldal a szerkezetet magyarázza el, nem a naptárt tartja karban.

Mekkora a bírság, és kell-e ettől félni?

A hírlevelekben ez a szám szokott a tárgysorba kerülni, ezért érdemes tisztázni.

A szabály felső bírsághatárai nagyvállalati méretre készültek, és a legsúlyosabb tétel a tiltott felhasználásokra vonatkozik. Kis- és középvállalkozásoknál a szabály külön kimondja, hogy mindig az alacsonyabb tétel az irányadó – vagyis a fix összeg és az árbevétel-arányos összeg közül a kisebb.

A felső határok a szándékos, nagy léptékű szabálysértés ellen szólnak, nem egy elfelejtett mondat miatt.

Ettől függetlenül a három fenti pontot érdemes megcsinálni. Nem a bírság miatt, hanem mert mindhárom hasznos önmagában is: az ügyfél tudja, kivel beszél, a kollégák tudják, mit szabad, és ti tudjátok, mi hol van.

Mit intézhettek magatok, és mihez kell jogász?

Ezt magatok is meg tudjátok csinálni

  • Összeírni, ki mit használ ma a cégben – a saját kezdeményezésből használt eszközöket is.
  • Kiírni a chatablak tetejére, hogy nem ember válaszol.
  • Megírni az egyoldalas házirendet, és átbeszélni a csapattal.
  • Eldönteni, melyik feladathoz kell emberi jóváhagyás, mielőtt kimegy valami.

Ehhez jogász kell, és mi is ezt fogjuk mondani

  • Ha a gép felvételi, előléptetési vagy elbocsátási döntést készít elő.
  • Ha a kollégák viselkedését vagy érzelmi állapotát figyelné bármi.
  • Ha egészségügyi vagy pénzügyi minősítést végezne emberekről.
  • Ha ti magatok fejlesztetek ilyet, és eladnátok más cégeknek.

Mit vállalunk ebből mi, és mit nem

Amit nem csinálunk: nem írunk helyettetek megfelelőségi dokumentációt, nem minősítjük jogilag a cégeteket, és nem adunk jogi véleményt. Erre ügyvéd való.

Amit csinálunk: a felmérésnél végigvesszük, melyik sávba esik az, amit szerettetek volna, és mit jelent ez papírmunkában. Ha kiderül, hogy jogi átvilágítás is kell hozzá, azt előre megmondjuk, nem a fejlesztés közepén. És ha egy felhasználás a szigorú sávba esne, de van helyette egyszerűbb út ugyanarra a problémára, azt is elmondjuk.

Ha kiderül, hogy nálatok ezt nem éri meg megcsinálni, azt is megmondjuk.

Ez az oldal továbbra sem jogi tanácsadás. A célja az, hogy a cégeteknél bárki két mondatban el tudja mondani, miről szól ez a szabály – és hogy tudjátok, mikor kell szakembert hívni.

Amit ilyenkor meg szoktak kérdezni

Ha egy ügynökség építette a chatbotunkat, minden felelősség rájuk hárul?

Nem feltétlenül. Ha a chatbotot a saját nevetek alatt teszitek ki a weboldalatokra, jellemzően ti vagytok az, aki felé a legtöbb kötelezettség – például a jelölés – szól, az ügynökség a technikai megvalósításért felel. Érdemes szerződésben előre tisztázni, ki miért felel.

Kell-e előzetes engedély vagy bejelentés, mielőtt AI-t kezdünk használni a cégben?

A legtöbb irodai felhasználáshoz nem. A szabály nem előzetes engedélyeztetést kér, hanem azt, hogy használat közben tartsátok magatokat az alapszabályokhoz: jelöljétek, ha géppel beszélgetnek, és támogassátok a kollégák felkészülését. Egy leírt házirend mindkettőt könnyen igazolja. Csak a nagy kockázatú sávnál merül fel plusz papírmunka.

Mi számít itt chatbotnak – a telefonos ügyfélszolgálatunkra is vonatkozik?

Az átláthatósági szabály azokra a rendszerekre vonatkozik, amelyek közvetlenül, gépként kommunikálnak az emberekkel – jellemzően a weboldali chatablak vagy egy automata telefonos válaszoló. Ha nálatok ember veszi fel a telefont, az nem tartozik ide, függetlenül attól, hogy a háttérben AI segíti-e a munkáját.

Nem kell most eldöntenetek semmit.

Ha nem tudjátok eldönteni, melyik sávba esik, amit szeretnétek: egy rövid telefon, és végigvesszük.

Egy rövid telefon. Ha nem éri meg, azt is megmondjuk.