Ez nektek való
- Ha a program csak egy gépen fut, és sorban álltok érte.
- Ha az adat előbb cetlire kerül, és csak este a programba.
- Ha többen dolgoznak a telephelyen kívül, de rögzíteniük kellene.
- Ha a program jó, csak a kezelése lassú és nehézkes.
A régi program, amit húsz éve használtok, valószínűleg jól működik. Csak épp egy gépen fut, és úgy néz ki, mint 2004-ben. Nem cseréljük le. Építünk fölé egy mai felületet, amit böngészőből, telefonról is használtok.
Cégeknek, ahol a munka nem az íróasztalnál történik.
Röviden
A régi program modern felülete azt jelenti, hogy a meglévő programotok adataihoz egy böngészőből és telefonról is használható kezelőfelület készül – a régi program cseréje nélkül. A kollégák így a raktárból, a helyszínről vagy az autóból is elérik. Az első körben csak olvasunk belőle, a rögzítés külön, egyeztetett lépés.
Frissítve:
Hétfő reggel, a raktárban. A kolléga kiszed a polcról huszonnégy darabot, felír egy cetlire, aztán zsebre teszi. Délután, ha marad ideje, bemegy az irodába, leül a sarokban álló géphez, és beírja. Ha nem marad ideje, holnap írja be. Ha elveszik a cetli, senki nem tudja meg.
Ugyanez a helyzet a szerelővel a helyszínen, az értékesítővel az autóban, és a boltvezetővel a másik telephelyen. A régi program abban az egy irodában áll.
Nem egyedi eset: a legalább tízfős magyar cégeknek is kevesebb mint a harmada (30,9%) használ vállalatirányítási (ERP) programot (Eurostat, 2025). Sok helyen a munka ma is egy-egy külön gépen futó programban él, amihez csak ott lehet hozzáférni.
Három sor, ugyanabban a magasságban: ma és utána.
Most
Utána
Először azt derítjük ki, hogyan lehet a programotokhoz hozzáférni – és amíg nem mondjátok, hogy írhatunk, csak olvasunk.
A régi program egy darabig párhuzamosan él az új felülettel.
Feltérképezés
Először azt derítjük ki, hogyan lehet a programotokhoz hozzáférni: van-e hivatalos kapcsolódási pont, vagy a mögötte lévő adattárhoz kell nyúlni. Ez az a pont, ahol a legtöbb régi program megnehezíti a dolgunkat.
Egy jól bevált szerszám akkor sem rossz, ha már nem gyártják hozzá az alkatrészt. A szakma legacy rendszernek hívja a programot, amit régen írtak, ma is használtok, de fejleszteni már nem fejleszti senki. Nálatok ez az, amit senki nem mer megbolygatni. Mi az a régi (legacy) program?
Amikor a bank alkalmazása megmutatja az egyenleget, azt sem egy ember gépeli be. Van egy gépi kapcsolat két program között, amin az adat magától átmegy. A régi programok nagy része ilyet nem kínál – ezért kell mögé nyúlni.
Csak olvasás
Az első körben csak olvasási jogot kérünk a programotokhoz, írásit nem. Amit ma benne láttok, azt holnap is ugyanúgy fogjátok látni. Az írás – vagyis az új adat rögzítése – külön lépés, és külön engedéllyel indul.
Felület
A képernyőket nem a program logikája szerint rakjuk össze, hanem a tiétek szerint. A raktáros egy gombot lát és egy beolvasót. A vezető egy listát és egy keresőt. Nem ugyanazt a képernyőt kapja mindenki.
Egy jó újságoldal telefonon is olvasható, nem kell nagyítgatni. A reszponzív felület ugyanígy viselkedik: magától igazodik ahhoz, amin megnyitjátok. Nálatok ez az, hogy a raktáros a telefonján ugyanazt tudja, amit az irodai gépen.
Élesítés
Egy darabig párhuzamosan él a kettő: a régi program marad, az új felület pedig ugyanabból dolgozik. Ha valami nem stimmel, van mihez hasonlítani. Amikor mindenki megszokta, a régit már csak ritkán nyitja meg valaki.
Szemléltető példa Mondjuk, hogy nálatok a bevételezés így megy ma: a raktáros felír egy cetlire, a délutáni gépelést pedig egy adminisztrátor végzi az irodában.
A felület elindulása után a raktáros a telefonján megnyitja a bevételezést, beolvassa a vonalkódot, beírja a darabszámot, és rányom a mentésre. Ugyanaz az adat megy be, ugyanoda, ahova eddig – csak nem hat órával később, és nem egy második ember kezén át.
Délután háromkor a beszerző rákeres ugyanarra a cikkszámra a saját gépén. Azt látja, hogy megjött, és azt is, hogy ki vette át. Nem kell felhívnia a raktárt, és nem kell megvárnia a napi gépelést.
Minden egy rövid telefonnal indul. Elmondjátok, milyen program az, mióta használjátok, és kinek kellene hozzáférnie.
Utána két út van. Egy program fölé épített felület a konkrét fejlesztés útja: részletes egyeztetés, a lehetőségek átnézése, terv és árajánlat – akár többféle csomaggal –, fejlesztés, átadás, telepítés. Az átadás után 30 napig veletek vagyunk: betanítjuk a csapatot, és amit menet közben látunk, azt finomítjuk.
Ha több program van, és mindegyikkel ugyanez a baj, jöhet a teljes céges átvilágítás. Ilyenkor munkavállalónként megnézzük, kinek mi hiányzik, és ebből lesz egy sorrendbe tett terv.
Az árat a felméréskor mondjuk meg, írásban. A megtérülés itt jellemzően nem a gépelésen múlik, hanem azon, mennyivel hamarabb lesz benne az adat – ezt előre megbecsüljük veletek.
De most nem kell eldöntenetek.
Ha a felület megvan, a következő kérdés az szokott lenni, hogy a program mögötti adatból összeáll-e egy képernyő, amin ott a néhány szám, ami alapján dönteni szoktatok.
Honnan tudjátok, hogy a cégetek számai kinyerhetők-e a régi programból?Az első körben csak olvasási jogot kérünk – írni nem fogunk bele. Ha később mégis rögzíteni kell belőle, azt előre átbeszéljük, és lehetőleg a program saját importján keresztül tesszük, nem a logikáját megkerülve. A programotokról előtte biztonsági mentés készül, és tudjuk, hogyan lehet visszaállni.
Igen. A felület böngészőből nyílik, telefonon, tableten és az irodai gépen is, és igazodik a képernyő méretéhez. Mindenki azt a képernyőt kapja, ami a munkájához kell: a raktáros egy gombot és egy beolvasót, a vezető egy listát és egy keresőt.
Az új felület nem függ attól, hogy a régi program ablakai megnyílnak-e. Ha egyszer lecserélitek a programot, a felület nagy része megmarad, csak azt cseréljük alatta, ahonnan az adat jön. Eleve így építjük, mert egy régi programnál előbb-utóbb elérkezik ez a nap.
Egy rövid telefonhívás. Elmondjátok, milyen program az, és megmondjuk, mit lehet fölé építeni – és azt is, ha szerintünk nem éri meg.
Nem kell most eldöntenetek semmit.