A bevételezés ne kézzel menjen többé

Megérkezik az áru, és valaki soronként átírja a számlát a raktárprogramba: cikkszám, darab, ár. Pedig a belföldi beszállítók számláinak tételei már megvannak a NAV-ban, csak a ti cikkszámaitokhoz kell párosítani őket, és a raktáros az eltérést nézi.

Új számla a NAV-bólSzállító Minta Zrt., 12 tétel – 10 párosítva, 2 jóváhagyásra vár. most
Minta – szemléltető adat.

Röviden

Az automatikus bevételezés azt jelenti, hogy a beszállítói számla elektronikusan meglévő tételsorából a készletprogramban magától előáll a bevételezés. A belföldi számlák tételei megvannak a NAV-ban, és több számlázó be is húzza őket. A nehéz rész a párosítás: a szállító megnevezését a saját cikkszámhoz kell kötni, az eltérést pedig ember hagyja jóvá.

Frissítve:

Ismerős?

Nyolcvanhét sort senki nem ír át hibátlanul, minden áldott héten.

Szemléltető példa Hétfő délelőtt, tíz óra. Megjön a beszállító, kipakolja a raklapokat, és otthagy egy négyoldalas szállítólevelet.

Délután valaki leül vele, és nyolcvanhét sort ír át a raktárprogramba. A negyvenkettedik sornál hét helyett hetvenet üt be, és ez a hetven doboz hetekig ott marad a nyilvántartásban, egészen a leltárig.

Közben ugyanennek a szállítmánynak a számlája tételesen ott van a NAV-ban, és ha a számlázótok behúzza, ott is. A kézi munka nem a számla adatával van, hanem az átírással.

Minta – szemléltető adat.

Honnan jönnek a tételek, és mi a nehéz rész?

A bejövő számlából: a belföldi beszállítóké a NAV-ból vagy a számlázóból, a többieké a PDF-ből. A nehéz rész az, hogy a szállító a saját nevén adja el a terméket, nem a ti cikkszámotokon.

Minta – szemléltető folyamat.

A számla tételsora megmondja, mit, mennyit és mennyiért vettetek. A termékkód viszont, ha van, a szállító saját kódja, és a megnevezés is az ő szóhasználata: nála „Facsavar 6x60 100/cs”, nálatok „Csavar 6×60”, dobozban.

Van ügyviteli program, amely a NAV-ból behozott tételeket a készletre is felveszi, például a Kulcs Ügyvitel NAV-modulja. Ez pontos névegyezéssel párosít: ha a szállító máshogy nevezi a terméket, a tétel új termékként rögzül. A Novitax a készletes számlát így nem is importálja.

Ezért kell egy párosítótábla: melyik szállítói megnevezés melyik saját cikkszámnak felel meg, és milyen mértékegységben. Egyszer kell felépíteni, és minden jóváhagyott párosítással bővül.

Hogyan működik?

Négy lépés, és a bevételezésből jóváhagyás lesz, nem gépelés.

1 · A számla

A tételsor a NAV-ból vagy a számlázóból érkezik; a külföldi szállító PDF-jéből a gép olvassa ki.

2 · Párosítás

A párosítótábla a szállító megnevezését a ti cikkszámotokhoz köti, a mértékegységgel együtt.

3 · Ellenőrzés

A raktáros a szállítólevél és a polc alapján nézi a darabszámot; ami eltér, jóváhagyásra vár.

4 · Bevételezve

A tételek bekerülnek a raktárprogramba, az új termékhez adatlapvázlat készül.

A párosítótáblát az első hetekben együtt töltjük fel. Ahol a gép nem biztos a párosításban, javasol, és egy ember egy kattintással dönt. A jóváhagyott párosítás a táblába kerül, így ugyanaz a tétel legközelebb magától a helyére megy.

A mértékegység külön gond: ami a szállítónál „100/cs”, az nálatok egy doboz. Ezt is a tábla tudja, például hogy egy doboz száz darab.

Ha nem az érkezett meg, ami a számlán áll, a tétel nem megy be vakon a készletbe: jóváhagyásra vár, és látszik, mi az eltérés. A szállítólevél ugyanis nincs a NAV-ban, azt a raktáros veti össze a polccal.

Mit jelent ez? – Párosítótábla

Olyan, mint egy szótár a szállítók nyelve és a ti nyelvetek között. Bal oldalon az áll, ahogy a szállító nevezi a terméket, jobb oldalon a ti cikkszámotok és a mértékegység. Minden új szó egyszer kerül bele, utána a gép magától fordít.

Minta – szemléltető adat.

Hogyan néz ki ez egy átlagos héten?

A bevételezés nagy része jóváhagyás lesz, nem gépelés. Ami fennakad, az a kivétel: az új termék, a szokatlan ár vagy mennyiség.

Szemléltető példa Vegyünk egy céget, ahova hetente több beszállítótól érkezik áru. A belföldi számlák tételei a NAV-ból jönnek, a külföldi beszállító PDF-számláját a gép olvassa ki.

Az első hetekben sok tétel vár jóváhagyásra, mert a párosítótábla még üres. Később egyre kevesebb: jellemzően csak az új termék és a szokatlan ár vagy mennyiség akad fenn.

Leltárkor így nem egy elírt hetvenest kell keresni, hanem azt nézni, ami valóban eltér.

Minta – szemléltető adat.

Kinek való, és kinek nem?

A második listát ugyanolyan komolyan gondoljuk, mint az elsőt.

Nektek való, ha:

  • Hetente többször érkezik áru, több beszállítótól.
  • Egy számla vagy szállítólevél tíznél több sorból áll.
  • Leltárkor rendszeresen előjönnek megmagyarázhatatlan eltérések.
  • Az új termékek adatlapja mindig lemarad.

Nektek most nem való, ha:

  • Havonta két szállítmányt kaptok, tíz tétellel.
  • Nincs cikkszámotok, és nem is akartok bevezetni.
  • A programotok már maga bevételez a NAV-ból, és a szállítók ugyanúgy nevezik a termékeket, mint ti.
  • Most tervezitek lecserélni a készletprogramot – várjátok meg.

Hogyan zajlik a közös munka?

Minden egy rövid telefonos beszélgetéssel indul, kötelezettség nélkül. Elmondjátok, hány beszállítótól, milyen formában és mennyi tétel érkezik. Utána két út van: a konkrét fejlesztés, vagy a teljes céges átvilágítás, ha a raktáron kívül máshol is szorít a cipő.

Első lépés

Egy rövid telefonos beszélgetés.

Utána

Részletes konzultáció, a lehetőségek átnézése, terv és árajánlat – akár több csomaggal.

Majd

Fejlesztés, azután átadás és telepítés.

Az átadás után 30 napig

Veletek vagyunk: betanítjuk a csapatot, és amit menet közben látunk, azt finomítjuk.

Ez a nagyobbik fajta munka: kell hozzá a párosítótábla és egy jóváhagyó felület, saját jogosultságokkal. Előre megnézzük, hány óra megy el nálatok a bevételezésre; ha ebből nem jön ki értelmes megtakarítás, azt is megmondjuk. A többi összekötést a Rendszerek összekötése oldalon gyűjtöttük össze.

Túl nagy falat?

Kezdjétek egy kisebb lépéssel.

Mit szoktatok ilyenkor kérdezni?

Honnan tudja a készletprogram, mi érkezett?

A bejövő számla tételsorából: a belföldi beszállítókét a NAV-ból vagy a számlázóból vesszük át, a külföldiekét a PDF-ből olvassuk ki. Hogy fizikailag mi jött meg, azt a szállítólevél és a raktáros mondja meg, ezért a darabszámot ő hagyja jóvá. Ha az áru előbb érkezik, mint a számla, úgy is beállítható, hogy a bevételezés a szállítólevél alapján induljon, és a számla adata utólag kapcsolódjon hozzá.

Mi van, ha a beszállító máshogy nevezi a terméket, mint mi?

Erre való a párosítótábla: a szállító megnevezése mellé egyszer odaírjuk a ti cikkszámotokat és a mértékegységet. Az első hetekben a gép javasol, ember jóváhagy, és a jóváhagyott párosítás bekerül a táblába. Legközelebb ugyanaz a tétel magától megy, csak az új vagy a megváltozott megnevezésnél kérdez újra.

Mi történik, ha nem az érkezett meg, ami a számlán szerepel?

Akkor a tétel nem megy be vakon a készletbe. Jóváhagyásra vár, és látszik, mi tér el: a darabszám, az ár vagy maga a termék. A raktáros eldönti, mit vesz be, a hiányt vagy a többletet pedig a beszállítóval lehet rendezni.

Melyik készletkezelő programmal működik?

Azzal, amelyik valamilyen módon fogad adatot: gépi kapcsolaton, importfájlon vagy a saját adatbázisán keresztül. A felhős programoknak jellemzően van gépi kapcsolatuk, a gépre telepített programoknál többnyire az import vagy az adatbázis az út. Ha a programotok maga is behúzza a NAV-tételeket, arra építünk; ezt az első beszélgetésen megnézzük.

Ki fér hozzá a beszerzési árainkhoz?

Csak az, akinek ti engeditek. A raktáros láthatja a mennyiséget az ár nélkül is: ezt ugyanúgy beállítjuk, mint bármelyik kollégánál. Az adataitok a tiétek maradnak, és bármikor törölhetők.

Nézzük meg, hány óra megy el a bevételezésre

Egy rövid telefonos beszélgetés, kötelezettség nélkül. Elmondjátok, hány beszállítótól és hány tétel érkezik hetente, mi meg megmondjuk, mit lehetne vele kezdeni – és azt is, ha nem éri meg.

Nem kell most eldöntenetek semmit. Ha kiderül, hogy nálatok ezt nem éri meg megcsinálni, azt is megmondjuk.